Ez a kis leírás csupán arra szolgál, hogy aki kedvet kap faintarzia készítéshez – annak támpontul, alapul szolgáljon ahhoz, hogy tényleg eldöntse „kedve van-e”.
Nem szakembert akar képezni, és nem foglalkozik a „művészettel”, csupán egy -alighanem kiveszőben lévő szakma- kicsiny szeletéről szól.  Nem egy költséges és tálentumot igénylő hobbi. A leírásból kibogozható milyen beruházás szükséges hozzá, mibe kerülhet.
Hogyan, mivel, miképpen lehet egy intarzia táblaképet elkészíteni. De nem mond szinte semmit a legfontosabb alapanyagról, a furnérról. Hol lehet beszerezni, milyet, miből, mennyiért. A mai műanyag világban pedig fontos volna. De ezt az információt, - az érdeklődőnek magának kell beszereznie, mert magam sem ismerem a válaszokat.
A leírásban többször szerepel az olyan mondat, hogy valamit ne használjunk, vagy hogy mit használjunk – minden megokolás nélkül. Nem kívánom megmagyarázni, például, hogy miért ne használjuk a kereskedelemben kapható bútorápoló kencéket az intarzia „karbantartására”. Hiába mondanék bármit, -papok, politikusok, kereskedők- mindég megmagyarázzák, hogy az eladni kívánt ló „nem vak, hanem bátor”. Tehát kedves olvasó, ha ilyennel találkozol és feltolul benned a kérdés- miért? -miért ne? – kérlek, gondold végig, aztán tégy belátásod szerint.

Nem szólok a kimondott bútor intarziáról, sem a fűrésszel történő vágásról.  

Az „intarzia” kifejezést, mindég a képi kialakításra, falemezből készült, –intarziaképre- használom, nem értem alatta a hagyományosan bútorra készített motívumokat, alakzatokat, formákat, technikákat. A bútoron elhelyezett, figurális, - képi intarziákat egyébként a szakma „betét”-ként aposztrofálta.

Az intarziát –itt- általánosan, mint önálló táblaképet értelmezem, attól függetlenül, hogy a tábla esetleg egy szekrényajtó. 

Amikor a leírásban bútort, bútorlapot említek, nem értendő bele a különféle műanyag alapú vagy borítású használati tárgyak (bútorok).

Csak egy piciny útmutató, egy olyan kézműves tevékenységről, amelynek technikája sosem volt szélesebb körben ismert, s amely – többekkel együtt- kiveszőben van.

A leírás talán az unokáim unokáinak szól, -ha már a fiaim nem tanulták meg, unokáim pedig a gyengédebb nemből valók. (Bár ki tudja, vannak még csodák! (?).

______ Had emlékezzek it meg "mesteremről", katonatársam ról, - a Miskolci születésű, és "Dési"-t végzett Korcsog Sándorról. Köszönet!________

Következő: Lap= http://papatata1943.spaces.live.com/blog/cns!D4CF6145D518EA9F!235.entry